Az objektumorientált grafikus programozás elengedhetetlen a korszerű mérésadatgyűjtés és automatizálás területén. Az NI által fejlesztett LabVIEW mérésvezérlő és automatizáló fejlesztő környezet hatékony eszközt biztosít az elektronikai fejlesztések területén. Ebben a bejegyzésben egy nagyobb terjedelmű elektronikus könyvben ismerkedhetnek meg az érdeklődők a kérdéses fejlesztő környezet szoftver és hardver elemeinek egy részével. Nagyszámú műveleti erősítővel megépített mérést állítottam össze, amelyeket teszteltem is. A vizsgálat eredményei az egyes méréseknél megtalálhatók. Jelentős mennyiségű melléklet is tartozik a könyvhöz, ami a kezelésben kíván segítséget nyújtani.
Elektronikai áramkörök tesztelésére alkalmas rendszer fejlesztése NI-ELVIS környezetben
2014. március 13., csütörtök
Fizika (A világegyetem szerkezete és fejlődése)
A csillagos ég, a világegyetem, a Tejút, a naprendszer már ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget. Az ősember leginkább félelemmel tekintett az égre, hiszen onnan sokszor érkezett számára nemkívánatos természeti esemény. Ami világosan kiderül a természettudomány történetírásából az az, hogy a csillagászat, a világegyetem kémlelése szinte egyidős az emberrel. Ma már korszerű eszközökkel kémlelhetjük a világegyetemet, és abban a távoli múltat. Ennek eredményeként sokkal többet tudunk mint régen, de ez az ismeret még mindig eltörpül amellett az információhalmaz mellett, amit a világegyetem tartogat a kutatók számára. Ebben a bejegyzésben a világegyetemtől haladunk a naprendszerünk felé, továbbá megismerkedünk néhány hasznos csillagászati információval is.
A világegyetem szerkezete és fejlődése
A csillagos ég, a világegyetem, a Tejút, a naprendszer már ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget. Az ősember leginkább félelemmel tekintett az égre, hiszen onnan sokszor érkezett számára nemkívánatos természeti esemény. Ami világosan kiderül a természettudomány történetírásából az az, hogy a csillagászat, a világegyetem kémlelése szinte egyidős az emberrel. Ma már korszerű eszközökkel kémlelhetjük a világegyetemet, és abban a távoli múltat. Ennek eredményeként sokkal többet tudunk mint régen, de ez az ismeret még mindig eltörpül amellett az információhalmaz mellett, amit a világegyetem tartogat a kutatók számára. Ebben a bejegyzésben a világegyetemtől haladunk a naprendszerünk felé, továbbá megismerkedünk néhány hasznos csillagászati információval is.
A világegyetem szerkezete és fejlődése
Fizika (Az elektron hullámtermészete)
A fény kettős természetét már megismertük. A múlt század elején felfedezték az elektront. Ez a felfedezés jelentős lendületet adott a fizika fejlődésének. Mint minden új dolog felkelti az emberek érdeklődését, ez sem hagyta érintetlenül a fizikus társadalmat. Ebben a bejegyzésben megismerkedhetünk az elektron fontos jellemzőivel és viselkedésével.
Az elektron hullámtermészete
A fény kettős természetét már megismertük. A múlt század elején felfedezték az elektront. Ez a felfedezés jelentős lendületet adott a fizika fejlődésének. Mint minden új dolog felkelti az emberek érdeklődését, ez sem hagyta érintetlenül a fizikus társadalmat. Ebben a bejegyzésben megismerkedhetünk az elektron fontos jellemzőivel és viselkedésével.
Az elektron hullámtermészete
Fizika (versenyeredmények)
Oklevelek
Fotók (Béres Róbert és Kopasz Dávid)
Fotók (Gyenes Máté és Tóth László)
Fotók (Somogyi Rebeka és Zsíros Olívia)
TE-TUDO-D
Természettudományi Diákkonferencia
Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
2014. március 7.
Iskolánk részt vett a TE-TUDO-D Természettudományos Diákkonferencián.
A versenyen három, két fős csapattal indultunk.
A két „kicsi” csapatunkat Somogyi Rebeka és Zsíros Olívia, mindketten a 9. B osztályból, valamint Gyenes Máté és Tóth László, mindketten a 9. D osztályból alkották.
Béres Róbert és Kopasz Dávid voltak a harmadik csapat tagjai, akik a 12. E osztály tanulói.
A versenyen, szabadon választott természettudósok munkásságát kellett bemutatni a rájuk legjellemzőbb kísérletekkel együtt.
Somogyi Rebeka és Zsíros Olívia Sir Isaac Newton munkásságát mutatta be a három Newton törvény látványos prezentálásával.
Gyenes Máté és Tóth László választása Galileo Galileire esett. Ezzel összefüggésben a szabadesésére, valamint a négyzetes úttörvény lejtőn történő bemutatására vállalkoztak.
Béres Róbert és Kopasz Dávid korukhoz és tudásukhoz méltó természettudóst és a hozzátartozó kísérletet választott. A természettudós Ernst Florens Friedrich Chladni, a kísérlet pedig a Chladni ábrák elektronikus gerjesztéssel létrehozott változata volt.
Mindhárom csapat lenyűgözte a zsűrit, hiszen mindannyian Arany minősítésű oklevelet kaptak és hasznos tárgyjutalmakban részesültek.
Ezzel az eredménnyel az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon a TE-TUDO-D verseny legeredményesebb iskolája lett.
A diákok felkészítését én magam végeztem. Oklevelek
Fotók (Béres Róbert és Kopasz Dávid)
Fotók (Gyenes Máté és Tóth László)
Fotók (Somogyi Rebeka és Zsíros Olívia)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)